Rossz formámban csapongok, jó formámban meglátom az összefüggéseket a legkülönbözőbb területek között. Az analízis helyett a szintézis érdekel, integráló attitűdömmel ellensúlyozom rossz memóriámat. Integratív szemléletemódom az e-learninghez való viszonyulásomban is megjelent.

E-learning konferenciára vagyok hivatalos, ahol a kettő pont nullás cikkem apropóján összefoglalnám az elektronikus tanulás történetét. Áttekintőt tervezek a CD-s hőskorszaktól a szociális hálókig a keretrendszer őrületen át. Egyre inkább foglalkoztat a kérdés, hogy mit lenne érdemes kihangsúlyoznom, mire lesz fogékony az összegyűlt hallgatóság, mit szeretnének hallani tőlem, illetve mit tudok átadni abból, amit mindeddig megtapasztalhattam.

Adja magát a kérdés, hogy miként lehet a modern e-learning trendeket vállalati közegben hasznosítani. Cikkemben felvázolok egy modellt arra vonatkozóan, hogy egy vállalat életében milyen szerepet kaphat az e-learning stratégia. Arra keresem a választ, hogy milyen kontextusban, miként érdemes vállalati belső képzési stratégiát kialakítani.

Egy fél évtizeddel ezelőtt kerültem az e-learning vonzáskörébe. Abban az időben még az e-learning elsősorban a hagyományos tantermi oktatás virtuális leképzését jelentette. Mint üzleti lehetőség, az e-learning tartóoszlopának az oktatási keretrendszert (Learning Management System) gondoltam.

Oktatási rendszerünknek legalább két gyermekbetegsége van: a frontális oktatási technika és a vizsgáztatási rendszer. Cikkemben meglehetősen gorombán szólok az oktatás feleslegességéről, és sokkal derűsebben a rogersi tanulásról.

Készült, felvételizett és bejutott. Eltartják még 4-5 évig, élete fénykora következik, a szülőktől való leválás terhe még egy ideig nem nyomja a vállát. Csak halvány fogalmai vannak arról, hogy mihez kezd az egyetem után, titkon reméli, hogy még egy-két évig mesterizhet, majd esetleg megpróbálkozik egy másodegyetemmel, vagy egyéb posztgraduális képzéssel.

Mire jó a blogolás?
A blog meglehetősen lazán körvonalazott fogalom, mely a mai napig különböző definícióknak ad teret. Az alábbiakban felvázolom az általam legrelevánsabbnak tartott nézőpontot.

Oszlassuk szét a félreértést: a tanár vagy a kultúra nem teremt emberi lényeket. Nem ülteti el bennük a szeretet, a bátorság, a filozofálás, a szimbólumképzés vagy a kreativitás képességeit. (forrás - Maslow: A lét pszichológiája felé, 249. o.)

A moduláris e-learning megközelítések egyik leglátványosabb példánya a kémiai periódusos-rendszer mintájára megalkotott „Learning Molecules” modellje.
A Cornell-i Egyetemen kidolgozott elmélet hátterében az e-learning tananyagok előállításában fellépő kommunikációs problémák áthidalása, az egységes nyelvezet kialakításának igénye áll.