Vannak emberek, akiknek egy-egy kritikus döntés meghozatala húsbavágó fájdalommal jár . A helyesnek ítélt út felvállalása helyett egy helyben toporognak remélve, hogy az idő megoldja dilemmájukat.
Tanácstalanul állnak a kereszteződésekben. Egyszerre két irányba nem indulhatnak, úgyhogy inkább egyik felé sem mozdulnak el.

A zűrzavar hátterében végső soron döntésképtelenség húzódik meg. Azért hagyjuk szanaszét dolgainkat, mert nem tudjuk eldönteni, hogy mit tegyünk vele. Pavlina szerint a szétszórt embereknek nincsenek bejáratott szervezési stratégiáik, következésképpen minden egyes döntést csak nehezen tudnak meghozni: nincsen gyakorlatuk annak megállapításában, hogy minek hol a helye.