"Emlékszem, sokszor megtréfáltam társaimat a MIT-n. Egyszer, műszaki rajzórán valaki felkapott egy műanyag körvonalzót (ez a vicces külsejű vonalzó tele van ívekkel, szép görbéket lehet húzni vele), és földobott egy kérdést: - Kíváncsi vagyok, az ívek ezen a vonalzón leírhatók-e valamilyen képlettel.

Alkalmazott-kognitív pszichológusként Makány Tamást a tanuláselméletek, térbeli tájékozódás és az innovatív (tanulás-)technológiák témái érdeklik leginkább. Az elméleti és kísérleti megközelítések mellett az alkalmazott tudományból származó tapasztalatait egyaránt igyekszik gondolkodásában ötvözni. Ebben a beszélgetésben a tudományterületek kavalkádjának átfedéseiről, a konnektivizmus mint tanuláselmélet szerepéről és a fogalomtérképekkel kapcsolatos saját kutatásáról kérdeztem.

Négy napja indult el a htk01.  Azt valahogy sejtettük, hogy százas nagyságrendben mérhető az a résztvevői szám, mely meg tud formálni egy élő, pezsgő kommunikációs közeget. Ezért fektettünk elég nagy hangsúlyt az előzetes reklámra: nem akartuk kockáztatni, hogy a kritikus küszöb alatti létszám miatt befagyva kelljen szavakat csiholni a lézengő érdeklődőkből.

A konnektivizmust legalább két felbontásban érdemes vizsgálnunk: interperszonális (személyek közötti tudásháló) és intraperszonális (személyen belüli tudásháló) szinteken. Az utóbbi megközelítés lenne az, amit Antal Miklós olyan szépen elmesélt az egyik implab esten, amikor Mérő Lászlóval találkoztunk valamelyik kocsmában (Ő persze akkor ezt még nem így hívta).

Valami megváltozott. Azon persze nincs mért meglepődnünk, hogy a webkettes őrület mostmár unalomig ismételt mantrává változott pedagógus körökben: szűk öt esztendő kellett Magyarországnak, hogy a tengerentúli eszmét adaptálja.

pp barátommal közösen indítunk egy hat hétig tartó képzést a konnektivizmusról. Célunk, hogy ismertté tegyük Magyarországon a hálózatalapú tanulás szemléletét. Ha ki szeretnéd próbálni, hogy miként lehet szervezett módon, web 2.0-es technológiákat használva tudáshálót építeni, csatlakozz!

A twitter remek eszköz arra, hogy gyenge kapcsolataimat ápoljam és bővítsem. A facebookkal és más szocialweb alkalmazásokkal szemben általa asszimetrikus kapcsolatokat tudok felépíteni: a twitter legfontosabb újítása szerintem az, hogy nem kell visszaigazolnom, ha valaki ismerősnek jelölt. Két-féle kapcsolódás értelmezett, mely a követőim, és az általam követettek listájából képezhető.

Meggyőződésem, hogy a tudás hálózatként való szemlélése radikális szemléletváltást eredményezhet a neveléstudományok és pszichológia terén. Célom, hogy létrehozzam az első magyar e-learning szolgáltatást, mely hálózat-alapú (konnektivista) oktatásmódszertanból kiindulva kitágítja és átformálja az e-learningről alkotott általános képet (erről részletesebben később).

Ken Wilber integrálszemlélete alapvetően formálta át világképemet. Aligha lehet túlhangsúlyozni az AQAL modell jelentőségét: a legtöbb emberi jelenség leírható és értelmezhető a negyedek, szintek, fejlődésvonalak, tudatállapotok és (személyiség)típusok vonatkozásában.

Dawkins önző génelméletének megjelenése óta tudjuk, hogy génjeink melléktermékeiként működünk, gondolataink pedig a mémek túlélőgépezeteként jelennek meg. Gazdaságtermelő hatásunk a pénz önállósodott létének köszönhető (Mérő, 2007), internetfüggőségünk pedig a szuperkompjúter epifenoménjeként is felfogható.