Az elmúlt időszakban két fontos szakmai eseményen vettem részt: a pécsi Drupal táborban, és a gödöllői Moodlemoot konferencián. A két rendezvény egyidőben került megrendezésre, így kénytelen voltam megosztani az időmet a két helyszín között.

Marc J. Rosenberg írja, hogy a vegyes képzési modell (blended learning) végső célja, hogy a munkavégzést és a tanulást integráltan valósítsa meg. Majd így folytatja: ahelyett, hogy azt kérdeznénk, miként emelhetnénk be a vállalati feladatok elemeit a képzésbe, inkább arra keressük a  választ, hogy miként vigyük be a tanulást  a munkavégzés folyamatába!

Igen, Te is elindíthatod a saját konnektivista kurzusodat. Mi kell ehhez? Az alábbiakban megtalálhatod a fontosabb összetevőket. Szó lesz arról, hogy miért szükséges két inspirátor, és miért nem működik alacsony résztvevői számmal a konnektivista szemléletű kurzus. Miért kellene Neked konnektivista kurzust indítanod? Íme.

Nemrégiben beszéltem az egyik programozó barátommal, aki azt mondta, hogy egy ideje gyorsolvassa a blogomat, de sajnos így nem sikerült kihámoznia azt, hogy mi is a konnektivizmus. 

Kedves Kristóf! Alább olvashatod a kvintesszenciát. Semmi elméleti rizsa, 10 gyakorlati technika, mely a konnektivista szemléletű kurzusokban megtalálható.

A HTK01 kurzus tapasztalatairól beszélgetünk pp-vel. Miért volt sikeres a februárban megtartott első magyar nyelvű konnektivista képzés? Hogyan kapcsolódnak a hálózatelméletek a pedagógiához? Miért gondoljuk azt, hogy a konnektivizmus a tudásalapú társadalom tanuláselmélete?

Olvasom Chris Anderson Ingyen! c. művét, és azon elmélkedem, hogy miként valósíthatjuk meg végre az ingyenes konnektivista platformot. Mert az, hogy a most induló Drupal Sminkmester tanfolyamunk nem ingyenes, csak annak tudható be, hogy nem állt össze még a kép: honnan lesz forrásunk a képzések kivitelezéséhez, ha a végfelhasználóktól nem kívánunk pénzt beszedni?

Alkalmazott-kognitív pszichológusként Makány Tamást a tanuláselméletek, térbeli tájékozódás és az innovatív (tanulás-)technológiák témái érdeklik leginkább. Az elméleti és kísérleti megközelítések mellett az alkalmazott tudományból származó tapasztalatait egyaránt igyekszik gondolkodásában ötvözni. Ebben a beszélgetésben a tudományterületek kavalkádjának átfedéseiről, a konnektivizmus mint tanuláselmélet szerepéről és a fogalomtérképekkel kapcsolatos saját kutatásáról kérdeztem.

Négy napja indult el a htk01.  Azt valahogy sejtettük, hogy százas nagyságrendben mérhető az a résztvevői szám, mely meg tud formálni egy élő, pezsgő kommunikációs közeget. Ezért fektettünk elég nagy hangsúlyt az előzetes reklámra: nem akartuk kockáztatni, hogy a kritikus küszöb alatti létszám miatt befagyva kelljen szavakat csiholni a lézengő érdeklődőkből.

A konnektivizmust legalább két felbontásban érdemes vizsgálnunk: interperszonális (személyek közötti tudásháló) és intraperszonális (személyen belüli tudásháló) szinteken. Az utóbbi megközelítés lenne az, amit Antal Miklós olyan szépen elmesélt az egyik implab esten, amikor Mérő Lászlóval találkoztunk valamelyik kocsmában (Ő persze akkor ezt még nem így hívta).

Valami megváltozott. Azon persze nincs mért meglepődnünk, hogy a webkettes őrület mostmár unalomig ismételt mantrává változott pedagógus körökben: szűk öt esztendő kellett Magyarországnak, hogy a tengerentúli eszmét adaptálja.