-Mondd, mivel foglalkozik a férjed?

-Drupallal.

-Mi az a Drupal?

-Az egy ingyenes program.

-Aham, és abból meg lehet élni? Ingyenes... khm.

-Ööö, én sem értem, hogy miből, de jól megvagyunk. Tanácsot ad. Azt jól fizetik.

-Miért fizetnék meg a tanácsot, ha ingyenes a program?

-Nem tudom nah. Megkérdezem tőle.

Vége az első hétnek. Talán ez az első olyan közös kurzusunk, melyben nem egyértelműek a dolgok, és olykor nem értjük egymást. Különböző nézőpontot képviselünk, és ez így is van rendjén. pp már elmesélte, hogy miért és hogyan indult a kewlap. Most én jövök.

Úgy döntöttünk, hogy újabb képzést indítunk konnektivista alapokon: ezúttal a drupal sminkelést vesszük górcső alá. pp évek óta tart drupal képzéseket, mely alatt tökélyre fejlesztette az ezzel kapcsolatos poénjait, ami nélkül ugyebár elég nehéz bárkit is motiválni a tanulásra.

Dawkins önző génelméletének megjelenése óta tudjuk, hogy génjeink melléktermékeiként működünk, gondolataink pedig a mémek túlélőgépezeteként jelennek meg. Gazdaságtermelő hatásunk a pénz önállósodott létének köszönhető (Mérő, 2007), internetfüggőségünk pedig a szuperkompjúter epifenoménjeként is felfogható.

Kevin Kelly számos előadásában és cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy az internet által összekötött számítógépek hálózata most érte el azt a komplexitási szintet, amit egy emberi agy képvisel. A világ összes számítógépének komputációs ereje körül-belül egy emberi agy számítási erejével mérhető össze.

Kiből lesz szoftver-ergonómus? Inkább pszichológiához, vagy informatikához köthető mindez, vagy esetleg valami másról van szó? Az alábbiakban górcső alá veszem, hogy milyen adottságok és ismeretek szükségesek ahhoz, hogy erre a pályára léphessünk.

2002 nyarán költöztünk Budapestre. Néhány interjú után egy kis cégnél kötöttem ki, név szerint a Median WebDesign Kft.-nél. M. interjúztatott, a cég tulajdonosa és ügyvezetője. Olyan embert keresett, ki tanulékony, sokféle munkát ellát, hajlandó kísérletezni, éjszakázni, ha a szükség úgy kívánja, és persze mindezt kevés pénzért.

Tízezer méter magasságban, 750 km/óra sebességgel tartok Milanó felé. A cél, hogy holnap reggeltől szombat estig a Central European Usability Conference eseményen okuljak. A torinoi usability konferencia jó ürügy arra, hogy végre elgondolkodjam azon, hogy milyen szakmát is gondolok a magaménak. Mivel foglalkozom nap mint nap? Mit jelent szoftver-ergonómusnak lenni, honnan jöttem, merre tartok?

Okulván a címkézésről szóló kognitív elemzésének sikerén, Rashmi Sinha úgy döntött, hogy folytatja a téma boncolgatását: ezúttal a címkézés szociális hatásait foglalta össze. Véleményem szerint kevésbé meggyőző módon, mint ahogyan előző alkalommal tette.

Közhelyszerű megállapítás: az internet az emberek közötti távolságok áthidalását teszi lehetővé. Carr szerint az egységes világ víziója nem az egyedüli forgatókönyv, még ha a legvalószínűbbnek tűnik is. Az internet működése apró műveletekre, ún. kattintásokra vezethető vissza, melyek egyszerű izolált eseményekként bonyolult hálózatokat képeznek. A kattintások mögötti döntések logikája meglehetősen jól modellezhető. Adott tehát egy hálózat, melynek csomópontjai a webhelyek, a kapcsolatokat pedig a linkekre való kattintás írja le. Barabási munkássága óta tudjuk, hogy az internet skálafüggetlen hálózat. A kapcsolatok erőteljesen befolyásolják egymást, a legkisebb eltérések a sok billió döntés által valóságos törésvonalakká nőhetnek. Kelet Ázsiában egy pillangó meglebegteti a szárnyát, minek következtében Közép Amerikában kialakul egy hurrikán. Az internetre is jellemző a meteorológia ismert jelensége, a pillangó effektus? Carr: "There's reason to believe, or at least to fear, that this effect, inherent in large networks, may end up turning the internet into a polarizing force rather than a unifying one." vö: Nicholas Carr: Tribes of the internet