Megszoktuk, hogy intézményesített keretek között tanulunk, fejlődünk, haladunk. Nincs ez másképpen a spiritualitás terén sem: szükségünk van mentorra, útmutatóra, mesterre, hogy irányított módon haladjunk a szellemi úton. A guru hiánycikk, úgyhogy gombamód sokasodnak akvázi-spirituális képzések intézményesített formái. Többnyire kiválasztottaknak, többnyire elit módon. Mert mindenki fejlődik: ha kell, ha nem.

Egy kis fénylényelméleti fejtegetés következik. A beleim csavarodnak össze amikor angyalterapeuták és fénymunkások ellágyuló hangon ecsetelik Magyarország spirituális küldetését. Az indigó-gyerekek köztünk vannak, erőnek erejével tanítanak meg bennünket arra,  hogy ismét fénylény-közeli állapotba kerüljünk. Erre kihegyezett tanácsadós, aurafotós, angyalbeszélgetős szakemberek puhítják megkövesedett lelkünket…

Okulván a címkézésről szóló kognitív elemzésének sikerén, Rashmi Sinha úgy döntött, hogy folytatja a téma boncolgatását: ezúttal a címkézés szociális hatásait foglalta össze. Véleményem szerint kevésbé meggyőző módon, mint ahogyan előző alkalommal tette.