Karl Popper szerint nincs időnk arra, hogy fogalmak definíciói felett vitázzunk. Ennél fontosabb a lényeges problémákról elmélkedni akár annak árán is, hogy ugyanaz a szó különböző jelentéstartalommal bír a használattól és felhasználótól függően. A popperi értelmetlenség árnyékában vizsgáljuk meg, hogy mit értünk kognitívizmus alatt!
Egymondatos definíció
A kognitívizmus álláspontja szerint a pszichológia tárgya az egyén világról alkotott belső reprezentációinak, az elme funkcionális szerveződésének vizsgálata (forrás).
Dióhéjban
- Tárgya: az emberi elme.
- Tudományfilozófiai módszertan: pozitivizmus.
- Atomi egység: mentális állapotok (reprezentációk, szimbólumok).
- Leíró nyelv: információ-feldolgozási modellek.
A kognitívizmusnak két meghatározó összetevője van:
- Módszertanát tekintve a filozófiai pozitivista szemléletre épül. Ennek értelmében a pszichológia fő eszköztára a kísérlet, mérés és a tudományos módszer. Egyfajta redukcionista megközelítésről van tehát szó, arról a hitről, hogy a mentális funkciók (vö. kognitív architektúrák) azonosíthatók, értelmezhetők és leírhatók.
- A kognitívizmust áthatja a meggyőződés, miszerint a megismerés hátterében belső mentális állapotok (szimbólumok vagy reprezentációk) állnak. Ezen egységek dinamikája algoritmusok segítségével leírható.
Induljunk ki abból az alapfeltevésből, hogy van valamiféle irányultsága, sőt, célja létünknek. A születéstől az elmúlásig életünk egyetlenegy nagy ív mentén szerveződik, melynek felépítését és dinamikáját egymásnak feszülő pólusok határozzák meg.
Hozzászólás