A legszebb pszichológiai elméletek középpontjában az én-identitás és annak fejlődése áll. Az önmegvalósítás lágyabb értelmezése szerint az életünk során tipikus fejlődési fázisokon mehetünk végig.
Ha képesek vagyunk felismerni az adott életszakasz krízishelyzetét, és elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy megéljük a szélsőségeket, nagy esélyünk van arra, hogy új én-minőséggel gazdagodjunk.

"A crescendo célja, hogy támpontokkal szolgáljon az önmegvalósítás rögös útján". Szép, lila köd. Ideje felvázolni azt, hogy mit értek önmegvalósítás alatt; tisztázni, hogy a számos értelmezési lehetőség közül melyiket tartom meghatározónak.

Az első részben felvázolt fejlődési ív tetőpontja a 35-40 év közé eső életszakasz, normális esetben erre az életkorra az egó megszilárdulása megtörtént, a karrier és a család kiteljesedése bekövetkezett. A szakmai lét megkövesedett, a gyerekek a jólmeghatározott mederben fejlődnek, az élettárssal való kapcsolat pedig kevés újdonságot tartogat már.