A vállalati képzési modellekről

Adja magát a kérdés, hogy miként lehet a modern e-learning trendeket vállalati közegben hasznosítani. Cikkemben felvázolok egy modellt arra vonatkozóan, hogy egy vállalat életében milyen szerepet kaphat az e-learning stratégia. Arra keresem a választ, hogy milyen kontextusban, miként érdemes vállalati belső képzési stratégiát kialakítani.

Rámutatok arra, hogy a hatékony képzési stratégia csak jól átgondolt tudásmenedzsment rendszerrel együtt tud működni.
A legtöbb vállalat életében az alkalmazottak átlagosan négy-öt nap formális képzésben részesülnek. Ez rendszerint élő oktatás formában valamilyen tantermi, vagy workshop formájában nyilvánul meg, ami kb. 2-5%-át teszi ki az évi munkájának. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a munkavégzéshez szükséges tanulás nem áll meg ezen a szinten: a tudásanyag nagyrésze a másokkal való együttműködés során, mentorálással és webes kereséssel / böngészéssel áll össze. A formális képzés valójában sokkal kisebb szerepet kap a munkavégzés közben szerzett tudáshoz képest. Az alábbi ábra jól szemlélteti a formális és informális tanulmányi közeg arányát, az e-learning és a tudásmenedzsment viszonyát a vállalati képzési stratégiában.

Vállalati képzési modell

Tréning vs. tanulás

A vegyes képzés alatt nagyon gyakran csak a formális tanulmányi közeg alatt fellelhető tantermi oktatást és az online tréninget értik. Adott egy oktató, egy tanterem, egy órarend, egy keretrendszer, néhány tananyag és egy bejárandó curriculum. Adottak a tréningre beiratott alkalmazottak, kiknek a torkán le kell tolni mindezt, ha kell, ha nem. Erre persze számos esetben szükség lehet. A tanulás azonban rendszerint nem a tanteremben, hanem a munkahelyen megy végbe. Nem formálisan, hanem informálisan. Nem tréner által vezérelten, hanem az alkalmazott által irányítottan.
Az egyik vezető magyarországi e-learning cég portálján ez áll: Az e-learning...

..mindazon technológiai megoldások (keretrendszerek, digitális tananyagok CBT-k stb. ) összességét jelenti, amely a szervező, az oktató és a diák között a hagyományos formában zajló folyamatot tudja automatizálni és informatikai kommunikációs eszközökkel támogatni.
Az e-learning tartalmat a módszertan, a keretrendszer, a tananyag hármas egysége jelenti, ahol a keretrendszer azt a fajta kontrollált oktatást tudja megvalósítani, ami automatizálja a képzési folyamatokat.

Valóban csak erre kell szorítkoznia az e-learningnek? Ha az e-learninget az élő oktatás virtuális leképzéseként fogjuk fel, akkor bizonyára igen. Ha azonban az élő oktatás helyett az élő tanulást vizsgáljuk, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az informális módszereket, a mentorálást, a tudásmenedzsment eszközöket, a szociális hálók szerepét.

Kompetenciaszintek a képzési stratégiák tükrében

Vizsgáljuk meg azt, hogy milyen üzleti igény esetén érdemes hagyományos e-learning eszközökkel élnünk, és mikor célszerű a kollaborációt támogató modellek felé elmozdulnunk! A tantermi oktatás során rendszerint általános ismereteket tudunk átadni, hiszen a frontális oktatási technika jellemzően ezt támogatja. Ha ügynököket kell képezni nagy számban, rövid idő alatt, általános sales témákban, akkor a tantermi oktatás hatékony lehet. Minél szakosodottabb és készségközpontúbb tudás a cél, annál jobban működnek a kollaborációs eszközök.

  • A kezdőnek általános szemléletre van szüksége,
  • a gyakorló szakembernek jó ha van, ki segíti a munkáját.
  • Haladó szakemberekből kevés van, nekik már nincs szükségük mentorra, képesek felismerni az üzleti problémát, és képesek megoldani azt, ha van honnan és van mivel hatékonyan keresniük.
  • A mesteri szinten a problémahelyzetet nem felismeri, hanem létrehozza. Lehetőséget teremt és üzleti értéket hoz létre. Ehhez elsősorban kommunikációra és problémamegoldó készségre van szükség.

Kompetenciaszintek a képzési stratégiák tükrében

Használati esetek

A hagyományos e-learning módszerek homogén, tömegképzésben jól működnek. Tudásalapú vállalati szférában sokkal inkább valamilyen vegyes modellben érdemes gondolkodni. A munka alatti tanulást kell tudnunk támogatni elsősorban, mert az ilyen közegben annak van a legnagyobb szerepe. A gyakorló és haladó szakembereknek mindenekelőtt arra van szükségük, hogy megtalálják a megfelelő szakértelmet a cégen belül. Ehhez célszerű valamilyen kompetenciamátrixot létrehozni, az e-learningben használt ideális megoldás erre az e-portfolió. Minél haladóbb szakértőkről van szó, annál kevésbé technikai és annál inkább intuitív tudással rendelkeznek. Erre a tudásra jellemző az elvonatkoztatási készség, az analógiás helyzetfelismerés, a szemléletbeliség, a proaktivitás, a kreativitás, a belső kontroll. Mindezt elősegíti a fogalomtérképek használata. A fogalmak közötti kapcsolatoknak kiemelt szerepe van ezen a szinten.
A nem vállalat-specifikus tudásra vonatkozóan rendszerint tökéletesen elegendő a hatékony google-használat. A tudásmenedzsment eszközöknek a vállalat-specifikus tudásanyag szervezésében van óriási szerepe. Nem tartom túl szerencsés kezdeményezésnek, ha egy cég úgy dönt, hogy több millió forintért a használatban lévő operációs rendszerről készíttet e-learning tananyagot. Vindózt enélkül is meg lehet tanulni, a vállalati CRM rendszer használatát már nem biztos.

Felhasznált irodalom

  • Marc. J. Rosenberg: Beyond e-learning, 2006

Új hozzászólás

Hozzászólások

Kedves Zsolt!

Először is köszönöm a gyors választ a kérdéseimre. Gondolom másban is felmerültek ezek a gondolatok.
Megpróbálom lefordítani az általad felvázolt modellt a mindennapi élethez igazítva. (csak azért, hogy kiderüljön jól értettem meg azt amiről írtál)
Vegyünk egy IT céget.
Hogyan használhatná a mai kor adta lehetőségeket, hogyan vezethetne be hatékony pénzben is mérhető e-learninget?
4 szintet különböztetünk meg
Kezdők oktatása:
LMS használatával, kvázi újbelépők oktatása
Megtakarítási lehetőség:
-a drága előadást tartó embereket csak egyszer foglaljuk. Gyors, és hatékony, idő sporolási lehetőség. Egyszerűsített számonkérés (eddig mi is eljutottunk)
Kompetensek oktatása:
Na innen már egyre homályosabban látok:))
Mentorálás.. Milyen e-learning eszközt választanál? Hogyan használnád?
Feladatokat generálsz, és a megoldást, és annak minőségét felügyeled?
Haladók oktatása:
Keresési stratégiákról beszélsz. Konkrétan mire gondolsz? Egy belső tudásbázis használatáról?
Mesterek képzése
Wiki, blog? Csoportmunka eszközök?

Válaszodat várva:

Ladosinszki István

Meglátásom szerint az IT cég pontosan rossz példa... nem ideális közeg e-learning stratégia kialakításához. A szakik oktatása meglehetősen nehéz ügy... segíteni lehet a munkájukat valamilyen kollaborációs eszköz alkalmazásával. Jól jöhet egy tudásmenedzsment rendszer, de a hagyományos képzési filozófiát kár erőltetni ezen a téren.

Hagyományos e-learning megoldást olyan cégeknél érdemes kezdeményezni, ahol:

  1. nagy számú alkalmazott dolgozik
  2. nagy a fluktuáció
  3. jól formalizálható tudástranszferre van szükség

Ideális terep az egyetemeken kívül a biztosítási, banki, alkuszi szféra.

Mentorálás: nehezen, vagy inkább sehogyan sem formalizálható. Céges előírás lehet, hogy junior alkalmazott mellé kerül egy senior, aki aktívan követi a tevékenységét, és tanácsokkal látja el. Szerintem ezen a téren ennél többet nem lehet tenni.

Keresési stratégia: a cég-specifikus tudásanyag esetén értelemszerűen egy jól felépített tudásmenedzsment rendszer lehet a megoldás.

"Mesterképzés": wiki, blog, fogalomtérképek, e-portfolió stb.

Egy kicsit dinó vagyok ebben a kérdésben, nem érzem azt, hogy azt, akit tanítani kell, el tudja viselni a kontroll hiányát. Ők nem érzik még a lehetőségeket, nem tudják, mit lehet és mit nem, a kezdeti bénázgatás sokkal több időt vesz el el, mintha valaki fogná a kezét. Véleményem szerint csak akkor érdemes önállóságot adni a tanulásban, ha az illető ki is tudja használni. Ez alkat és ráhangolódási képesség kérdése. Főleg az érett és idős korosztály az, akik nehezen tudnak önállósulni. Vannak a Wigner Jenők, akik rajonganak egykori tanáraikért, és vannak a Ramanujanok, aki már az anyaméhben is képletet gyártottak a szívdobbanások periodicitására.

Ui: Mi az, hogy „Minden jog fenntartva”? Megvetted az ikonokat kilóra? Baloldalt pedig ott figyel a CC. :)
--
Aries

Nagyjából egyetértek a cikkben írtakkal. Valahol úgy kellene elhelyezni mindenütt az e-learninget, mint egy olyan eszközt, amely része egy komplex tudásmenedzsment rendszernek. Ennek a rendszernek egyre inkább részévé válnak olyan megoldások, mint a wiki, vagy a blog, nembeszélve a social software-kről. Mindez azonban kevés. Ezek csak szoftverek, használatukat segíteni kell. A nagy munka itt van. Hiába adsz a felhasználó kezébe jó eszközt, ha nem segíted őt. A kompetencia térkép fantasztikus dolog. A használata nehézkes, kicsit más filozófiát kíván.

Sokat küzdök most a vállalatban meglévő rendszerek tudásmenedzsment szempontból véghezvihető integrációjával. Egy olyan lehetőség kidolgozásával, amely valami olyasmit nyújtana a dolgozónak, hogy egy felületen megtalálhasson minden őt érdeklő információt. Legyen az egy tananyag részlet, egy hír, vagy újságcikk, egy projektdokumentáció, bármi. És nem is kell tudnia, hogy az információ valójában melyik rendszerből jön.

A wiki használata nagy szabadságot ad(na) a felhasználónak. Jelenleg a megszokott munkafilozófia nem engedi ezt kiaknázni. Egyfajta gát van a felhasználóban, hogy tényleg a saját igényei szerint szabja a saját felületét. Lassan ez is biztos változik.

Lehet kicsit elkalandoztam, akkor bocsánat.

Nagyon aktuális az írás. Érzékelhető, hogy az e-learning vállalati képzésekben elfoglalt helye most gyengül. Oka a közösségi (blog, wiki) oldalak erős terjedése. De azzal értek egyet, aki a vegyes rendszereket jósolja. Az e-learning marad. De jobban értelmezhetővé válik a jövőben. Egy nagyvállalatnál azért jócskán vannak olyan munkakörök, amelyek rutinra épülnek. Ide nem érdemes közösségeket álmodni. Nincsenek.

A másik, amit csak óvatosan merek kimondani, hogy rengeteg ember van, aki nem tanul a munkája során. (lásd: a múltban sok hibát vétettünk, levontuk a konzekvenciát! Bármikor képesek vagyunk újra elkövetni őket. És a dráma az, hogy ezeknek a kollágáknak a nagyrésze "kurva kreatív vagyok" magatartással éli a mindennapjait).

A vállalati közegben van egy fontos határ a formális képzések és a "közösségi alapon működő munka során való" tanulás között. A felelősség. Ha egy munkakörhöz bizonyos képzések hozzárendelhetőek, akkor a benne foglalt tudás a munkavállaló számára kötelező. A munkaadó elvárhatja. Jogosan. Hiányából eredő mulasztás felelősségrevonással járhat.

De a közösségi tudásmenedzsmentben mindenki habitusának megfelelően vesz részt. Azt nem lehet előírni, hogy napi hány percet kell a vállalati wikiben tölteni a tűzvédelem vagy adatvédelm wiki space böngészésével. Ha egyáltalán van ilyen.

A kettő ezért párhuzamosan fog működni.

Még egy gondolat a pedagógia szemszögéből: az oktatás fejlődése a didaktikák egymásra épülésében ragadható meg. Az elmondás, a szemléltetés, a cselekedtetés és a konstruál(tat)ás az a 4 fontos didaktikai elv, amiben az oktatás-tanulás fejlődik. Az e-learning biztosítja az elmondás és a szemléltetés idő és térbeli korlátlanságát. Nagyon drágán képes a cselekedtetésre is. (Nagyon penge keretrendszer, alkalmazások és tutorálás esetén).

De pont a munka során létrejövő konstruálódó tudásra már nem alkalmas. Ebben a wiki és a blog segítik ki. (A keretrendszerek megalkotói annak idején gondoltak a közösségformáló funkciókra, fórum, chat, de ezek nem működnek igazán. Azáltal, hogy a rendszer részei, bizalmatlanok a tanulók. Inkább "kint" osztja meg a "puskákat").

Szerintem izgalmas két év elé nézünk. Aki az ismereteket átadó és szemléltető e-learning mellé nem képes szakmai közösségeket formálni, amiben a munkatársai cselekednek, "otthon vannak" és tudásukat a munkájuk során megosztják, átélik, az rosszul fogja végezni.

z.

Üdv!

Tudom, jó későn szólok hozzá, de az a fránya meló :)

Szóval a cikk jó! Ezt gyorsan az elején leszögezem.

Véleményem szerint a vállalati közeg (sajnos) nagyon más, mint az "itteni kinti világ". Míg idekint boldog boldogtalan blogol különböző álnevek alatt, és szabadon meri vállalni (?) miazt, mit billentyűzetre vet, addig a munkahelyen a nevét is adnia kell hozzá.

És ne feledjük, nem csak a nevét, a pozícióját, amely lehet vélt és valós, lehet verzikális és horizontálisan elhelyezkedő, stb. Ilyenkor bizony könnyen előfordul a fiók effektus, amikor az információt, a tudást elzárják, hiszen annak megosztása pontosan a fenti pozíciót veszélyeztetné. Kőkemény harc folyik a melóhelyen, ahol, hogy közhelyes legyek: A tudás hatalom.

Mindamellett ezekben a web2-es csodákban (blog, wiki, stb.) sokszor (na, jó a wikiben talán nem) a személyes hangnem, maga a bejegyzést szerző személyisége az, amely megjelenik, és egy cég esetében ez nem helyes, hiszen ott nem az egyén, hanem a cég, mint fogalom kell, hogy megjelenjen. És akkor már elő sem hozakodok a PR és az arculati kézikönyvek szörnyűségeivel.

Nos, miután olyan sokat sírtam, jöjjön az önvallomás. Ennek ellenére hiszem, hogy ezek az eszközök el fognak terjedni, és abban is biztos vagyok, hogy az oktatás (e-learning), mint a tudásmenedzsment egyik eszköze fogja bevezetni ezeket a tudásmenedzsment eszközöket, na nem mint konkurencia, hanem mint testvéri szövetségesek.

A cégek pedig lassan, de biztosan ráébrednek, hogy szükségük van rá. Először persze nem a közvetlen haszon miatt, sokkal inkább, azért, mert a másiknak is van, és ha neki van nekem is kell (mint oviban :) ) Ennek legjobb példája, hogy ezeket az eszközöket sokszor telepítik, ezzel felírják a listára, mutogatják, és a cég vezetői szerint le van tudva a dolog, ettől már működik. Aztán a munkavállaló meg nem használja...

Ugyanakkor ott van még a munkavállaló, akinél el kell érni, hogy a tudásmenedzselje magát és persze a többieket. Egyrészt fel rá kell döbbenteni, hogy neki ez jó. Ehhez ugye a frontális osztálymunkánál azt mondjuk, hogy az egyik legalapvetőbb motiváló eszköz maga a tanár, annak a személyisége, amit ellenben itt fentebb már kiírtottunk. Persze az informatikának hála módszerek még bőven vannak, de ezek kifejelsztése drága, időigényes, stb. A másik pedig, hogy fel kell ismertetni, hogy ő is tegyen hozzá a felhalmozott tudáshoz, de ekkor meg ott van a fiók effektus...

Szóval bonyolult dolog ez :)

"A wiki használata nagy szabadságot ad(na) a felhasználónak. Jelenleg a megszokott munkafilozófia nem engedi ezt kiaknázni."

Milyen közegben sikerült mégis valamelyest wikit bevezetned? Tudtommal van efféle tapasztalatod...
A saját benyomásom ezzel kapcsolatosan az, hogy kb. egy tucatnyi ember egy-egy projekt kapcsán még hatékonyan képes használni a wikit. Nagyobb vállalatok esetén összecsuklik a dolog, de meglátásom szerint ennek a hiányos szabályozottság az oka. A gond az, hogy nagy lélekszám esetén csak szigorú szabályokkal lehet átütő eredményt elérni, a kollaborációs eszközök szellemisége viszont a szabadságra épül. Ha munkaszabályokkal kell kényszerítened az alkalmazottakat, hogy használják, megette a fene a kreativitást...
Mégis, egy ilyesfajta technológiai bevezetéskor szigorú szabályok nélkül esély sincs az átütő sikerre. Mi a véleményetek erről?

Majdnem minden amit negatívumként emlitetetek, már minket is nyomasztott. Egy alternatíva az eProf projekt: http://www.vilagtudas.hu Módszertan a http://www.virtualistanar.hu honlapon.

Kedves Zsolt!

Érdeklődve olvasom cikkeidet, mivel ebből a témából írom szakdolgozatomat.
Nagyvállalati képzésekről, és az ott használt módszereket vizsgálom(e-learning, hagyományos tantermi képzések)
Szeretném a segítségedet kérni. Amennyiben tudnál küldeni nekem beszerezhető szakirodalmat ( könyvek címét, szerzőit), vagy esetleg saját írásaid fellelhetőségét, ami nem található a neten, nagyon megköszönném.
Várom válaszod!

Köszönettel:
Szilvia

Kedves Olvasók!

Szilviához hasonlóan én is a szakdolgozatom témájához anyagot keresve találtam erre az oldalra, melyet nagy érdeklőséssel olvasgatok.

Témám a vállati képzések általában. Ebben szeretném a segítségeteket kérni. Ha bárki tudna nekem ezzel kapcsolatban ajánlani szakirodalmat, cikkeket nagyon megköszönném.

Üdvözlettel:

Renáta