A tudatosság a legnehezebben értelmezhető témák egyike. A bejegyzéssorozatban a teljesség igénye nélkül összefoglalom a legfontosabb tudatra vonatkozó szempontokat, elméleteket.
A tudatosság vizsgálata az egyik legnagyobb kihívás a kognitív tudomány számára. A filozófiatörténet makacs problémájának újjáéledéséről van szó: a test-elme kettőség dilemmájáról.
- Van-e a testtől független kvázi-anyagi szubsztancia, mely otthonát képezi elménknek, tudatunknak?
- Az a tény, hogy agyunk bizonyítottan felelős a pszichénk működéséért, vagy legalábbis kapcsolatban áll vele, milyen következményeket eredményez?
- Ok-okozati viszony, vagy inkább párhuzamosság van a két rendszer között?
Kvantum-agy
A számítógép működésének analógiájára feltételezzük, hogy az agy csupán a fizikai hordozója elménknek; következésképpen ha "lekapcsoljuk az áramot", megszűnik a tudat. Ezt diktálja az arisztotelészi logikánk. Olvastam valahol, hogy feltalálták a kvantum-számítógépet, melyet gyakorlatilag nem lehet kikapcsolni: az áram megszakítását követően is kimutatható aktivitás, mely módosítja a rendszer állapotát.
Penrose írja immár klasszikusnak számító művében, hogy a neuront tekinteni az idegrendszer alapkövének annyit tesz, mint arisztotelészi logikával magyarázni az agyműködést. Mi van akkor, ha az alapegység nem a neuron, hanem a mikrotubullus? Az első és legfontosabb következmény az, hogy kvantumlogika jellemzi a rendszert. A hagyományos igen-nem alapú logika helyett szürke állapotokban kellene gondolkodjunk:
- „van is kapcsolat meg nincs is a két elem között”,
- „működik is, meg nem is”,
- „van aktivitása és nincs aktivitása az adott zónának” stb.
A tapasztalatok
A tudatosság egyik legfontosabb tulajdonsága az egyén tapasztalataival kapcsolatos. Hallom a billentyűk kopogását, miközben mereven nézem a képernyőt, sajog a hátam a görnyedt tartástól, a háttérben csöndes, mély jazz zümmög, s ha belegondolok, az a legcsodálatosabb mindebben, hogy soha és sehol nem történt meg ugyanez pontosan így, ebben a formában. Jellegzetes tapasztalattal rendelkezem, mely teljességgel egyedi és megismételhetetlen minőséggé formálódik bennem. Senki nem rendelkezik ezzel az élményhalmazzal.
Windows kék - qualia
Elmélkedhetünk arról, hogy számodra a Windows kék színe ugyanazt a kék színt jelenti-e, mint számomra! Azzal, hogy megállapítjuk a hexakódját a színnek (#3980F4), és ugyanúgy állítjuk be a képernyő megjelenítését szabályozó paramétereket, még nem biztos, hogy ugyanazt az élményt értjük Windows kék alatt, Te és én. Biztos vagy benne, hogy ugyanúgy érzékeled a mező zöld színét, mint mások? Ugyanúgy hivatkozunk az adott tapasztalatra, hogy a mögötte álló élmény azonosságáról semmit nem állíthatunk. Ez a különbség vélhetőleg rejtve marad előttünk; úgy tűnik, hogy szavakkal nem fejezhető ki az a minőség, mely bennünk élményként áll össze. Ezt hívják a filozófusok „qualia”-nak.
A kávé illata qualia. A szeretkezés öröme qualia. A látás élménye qualia. Ezek az egyedi, teljességgel szubjektív minőségek határozzák meg az individumot.
Ajánlott irodalom
- Susan Blackmore: Consciousness: a very short introduction, Oxford University Press, 2005


Ezennel berekesztem az alvásparalízises témát. Még egy utolsó nekirugaszkodás ürügyén szót ejtek az értelmezési szintekről, majd összegzésképpen közzé teszem az intruder jóvoltából létrejött cikkek lajstromát. Összesen 12 alvásparalízisről szóló bejegyzés jelent meg az októberi hónap folyamán. Verdikt: intruder kitűnő munkát végzett!
A "bizonyítottan felelős"
Hozzászólás