A blog sok gyenge kapcsolatot hozott az életembe, minek köszönhetően egyre szorosabban kötődöm Magyarországhoz, ami ugyebár az én esetemben újkeletű fejlemény. A Menedék Egyesület által szervezett workshopon foglaltam össze azt, hogy miként segített megértenem a határon inneni magyarok gondolkodásmódját, és hogyan vetkőztem le a szorongást, hogy idegenként kezelnek és idegen vagyok abban az országban, melynek a nyelvét anyámtól tanultam. 

A minap az ELTE oktatási assziszens csoportjának tartottam előadást web 2.0 témában. Egy régi elképzelésemet próbáltam ki: a hallgatóság szavazta meg, hogy mi legyen az óra témája. Ehhez előző este egy fél óra alatt összekattintottam egy kérdőívet, melynek az első kérdése így festett:

Az alábbiakban bemutatom azokat az eszközöket, melyek nélkül nehezebb volna a (digitális) életem. Többnyire firefox kiterjesztésekről lesz szó; a bővebb kifejtés helyett következzen néhány személyes benyomás, tapasztalat. Kíváncsian várom a Te hetes listádat!

A 20. Családterápiás Vándorgyűlésen volt egy előadás, melyet különösképpen izgatottan vártam. Kovács Miklós blogról tartott bemutatása már csak azért is rendkívül ígéretesnek tűnt, mert kíváncsi voltam arra, hogy miként fest ez a még meglehetősen zavaros műfaj egy családterapeuta szemszögéből.

Mire jó a blogolás?
A blog meglehetősen lazán körvonalazott fogalom, mely a mai napig különböző definícióknak ad teret. Az alábbiakban felvázolom az általam legrelevánsabbnak tartott nézőpontot.

Hogyan járulhat hozzá szakmai kutatásaink sikerességéhez a blog? Milyen előnyei/hátrányai vannak a hagyományos publikációs médiumokhoz képest? Miért érdemes blogot írni egy kutatónak?

Az írás gondolatülepítő tevékenység. Induljunk ki az unalomig ismételt közhelyből:

• A hallottak 10%-át,
• Az olvasottak 20%-át,
• A látottak 30%-át,
• A hallottak és látottak 50%-át,
• A megbeszélteknek 70%-át,
• Az átadottak 90%-át jegyezzük meg.