Egy átlagos szombati este úgy döntöttünk, hogy nincs semmi ötletünk. Ennek egyenes következményeképpen végignéztük a Rettegés c. remekművet, s a záróakkord után éjjeli fél egykor úgy ítélte meg a Kedves, hogy ilyen borzalmas képekkel elméjében nem fekhet le. Így történt, hogy gyorsan újabb virtuális örömök után kutatakodva végigzongoráztam az összes csatornán. Megtaláltam a kívánt filmet, boszorkányokról, kígyókról, csótányokról... A Rettegés emelett olcsó gyerekfilm volt, úgyhogy végülis kettő körül meggyötörve, lealázva, kifacsarva szenderedtünk egy kevésbé zajos Világ képzavarába.